Honlap neve
Szlogen kell ide.

Bevezető

Ez a négy leckéből álló sorozat a rock improvizáció mélyebb rétegeibe vezeti be a tanulót. A leckék egymásra épülve mutatják be azt az utat, ami a profi gitárosok által használt gondolkodásukhoz vezet. A véletlenszerű, intuitív játék ezekben a leckékben tudatossággal ötvöződik, így a gyakorló gitáros megismerheti a rock improvizáció következő dimenzióját, a dallamos szólójátékot. Ez a dimenzió rengeteg olyan ötletet és lehetőséget ad és kínál föl, melyek egyébként nem jutnának az eszünkbe, a szimpla pentaton-gondolkodásos játék során. Ezt a négy leckét bátran ajánlom nem csak a középhaladó, hanem a haladó gitárosoknak is, mert az improvizációs gondolkodásmódokat és a módszereket mindenki kedvére tudja alkalmazni a saját szintjén.

Ebben a leckében továbbra is a három legfontosabb fokra (I. IV. V.) bejátszható hangok és improvizációs gondolkodásmódok lehetőségeit ismerheted meg, az előző leckékben megkezdett irányt folytatva.

Lecke

Az előző leckékben megismerhetted az akkordok hangjaival történő improvizációs gondolkodást. Természetesen a dallamos gitárszólók hangkészletei nemcsak az alapakkordok hangjaiból állhatnak, hanem más, az alaphangsorban szereplő hangokból is. A G-D-C akkord sor G dúr hangnemben van, így a hangsor - amiben improvizálni tudsz - a G dúr skála. Ez az információ valószínűleg már ismerősen hangzik neked. A dallamos improvizációk esetében viszont nem az akkordokra játszható hangsoron való le és föl szaladgálás fogja meghozni a várva várt dallamokat, hanem az akkordok hangvonzatai.

A rockzenében az alap, terc és a kvint hang utáni legfontosabb hang a négyes hang. A négyes hang minden dúr harmónia terce után következik, az aktuális hangsor figyelembevételével. Mit is jelent ez?

1. A G dúr akkord terce a B hang, melytől fél lépésnyire helyezkedik el az akkord négyes hangja. Ez teljesen logikus, hiszen ha a B hang a terc, vagyis a 3. hang, akkor a C hang a 4.

G A B C D E Fisz G

Ezt a négyes hangot bármikor használhatod az improvizációid során a hangnem első fokára, jelen esetben a G dúr akkordra. A G akkord kibontását már ismered, így már csak azt kell megjegyezned, hogy az ismert akkordformához képest hol kell megfogni a négyes hangot. A bekarikázott kottafej a négyes hangot jelöli.

2. A D dúr esetében (ami a G dúr hangnem V. foka) is fél lépésre van a négyes hang a terctől.

G A B C D E Fisz G

3. A C dúr esetében azonban a négyes hang egy egész hangtávolságra helyezkedik el az akkord tercétől. Ezt az ugrást a G dúr hangnem indokolja, ugyanis ha az előzőek szerint fognánk meg a négyes hangot erre a fokra (IV), akkor az F hang lenne. F hang pedig nem szerepel a G dúr hangsorban. Gondolom, azt már észrevetted, hogy a négyes hangot mindig az aktuális akkord alaphangjától kezdve számoljuk ki. Mivel tehát a C dúr négyes hangja fél lépéssel feljebb van, mint a többi dúrnak, ezért ezt a négyes hangot 4# fogjuk nevezni.

G A B C D E Fisz G

4. Ebben a gyakorlatban mindhárom harmóniára ugyanaz az elv szólal meg és így lesz ez a későbbiekben is. Az E húron a dúrterc után a négyes (kvart) majd az ötös (kvint) hang szólal meg. A D húron pedig dúrtercről, nyújtással kerültek bejátszásra a négyes hangok. Jegyezd meg mostantól ezt a D húron bejátszható esetet is. Négyes hangot tehát az E húron és a D húron is meg tudsz fogni a tercek mellett.

5. Az előző menetet itt gyorsabban, szeksztola ritmikában hallhatod. Az Alapritmusok és szünetek leckében utánanézhetsz ennek a ritmusfajtának. A D húron lévő négyes hangokat most csúsztatással képezzük a terc hangokról.

6. Terc, kvart, kvint és alaphang sorrendben szólalnak meg a hangok ebben a példában.

7. Ebben a példában a négyes hanggal indul a motívum, majd a terc és alaphanggal zárul le.

8. Érdekes dallamvezetést érhetsz el, ha az akkord nevével megegyező hangot megtartod a motívum tetején vagy az alján. Ez a szóló jó példa arra, hogy milyen sokféleképpen össze lehet állítani egy dallamot az akkord három hangjából plusz a négyes hangból.

9. A 6. gyakorlatban megismert hangsorrend szerint láthatsz itt egy példát, egy egyszerűbb játszhatósággal megoldva. A különböző játszhatóságok, más-más dallamok improvizálására inspirálnak majd téged, ezért érdemes többféle útvonalat megismerni egy adott menetre.

10. Ha a 8. gyakorlat egy kicsit bonyolult lenne, akkor talán ez a példa érthetőbbé teheti a megtartott alaphangú szóló gondolkodás elvét. Az elv egyszerű: Játszd meg az alaphangot, majd szólaltass meg az eddig tanult hangokkal valamit (ha lehet, használj valami hangképzési technikát), majd térj vissza az akkor alaphangjára.

11. A 6. gyakorlat gondolkodási módját így tudod nagyobb hangterjedelemben eljátszani. Természetesen ez a lehetőség csak egy a sok közül, ezért a munka nagy része nem az, hogy az itt leírt szólót megtanulod, hanem az, hogy utánanézel más lehetőségeknek is.

12. Az eddig megismert gondolkodásmódokból hallhatsz most egy rövid példát. Az első taktus harmadik negyedére eső duplahang a G dúr akkordalap és terc hangja. Minden akkordra mindössze négy hang szólal meg és a variációk száma szinte végtelen, hiszen egy szóló nem csak a bejátszható hangok mennyiségéből áll, hanem a ritmusból, dallamvezetésből ,vagyis a hangok sorrendjéből és a különböző hangképzési technikákból. Ez a fajta improvizációs gondolkodás nem csak arra jó, hogy új ötleteket adjon neked, hanem arra is, hogy szinte észrevétlenül megtanítsa használójának az akkord és a funkció elméletet. Nem is kell tudnod azt, mit is jelent ez a két elméleti vonal. Bőven elég az, ha tisztában vagy az akkordokra (jelen esetben a G dúr hangnem I. IV. V. fokaira) bejátszható pentatónián kívüli hangokkal, és alkalomadtán szakítani tudsz a kezdőként megismert, pentaton improvizációval.

Jó gyakorlást és további variációkat kívánok!