Bevezető
|
A zeneszerzéshez és a dalok feldolgozásához feltétlenül szükséges megismerni a harmóniák játszhatóságát, megváltoztathatóságát. Izgalmas és érdekes feladat egy ismert dal akkordkörének a boncolgatása, bővítgetése, mert értékes megoldások tűnhetnek fel, melyek felhasználhatóak saját dalok megírására vagy a már létező számok átharmonizálására. Ez a leckesorozat egy hosszú utazásra visz el téged mindössze két akkord körül. Különféle elveket és lehetőségeket ismerhetsz meg az utazás során, melyek egyszerűvé teszik azt, amit eddig bonyolultnak gondoltál. Ebben a leckében megismerheted a legalapvetőbb akkordvezetési módot Em-ról Am akkordra. A feladatokban részletesen tárgyalt vezetések gyakran szólalnak meg többek között a funky-rock, a latin és jazz-rock dalok akkordvázaiban. A magyarázatok, természetesen a hagyományos rockban használt egyszerűbb akkordhasználatra is kitérnek. Ajánlom ezt a leckét (és egyben az előzőt is) mindazoknak, akik zeneszerzéssel vagy feldolgozásokkal szeretnének foglalkozni. |
Lecke
1. Két akkord között úgy jöhet létre kapcsolat, hogy egy harmadik akkord segítségével összekötjük azokat. Mit is jelent az, hogy "összekötjük"? Vannak olyan hangzású harmóniák, amelyek képesek előkészíteni a következő harmónia megszólalását. Ezek a harmóniák szinte feszítik a fület, más szóval erős elmozdulást eredményeznek a későbbi oldás reményében. Az erős feszítésért a domináns hetes akkordok a felelősek. Dominánsnak, vagyis uralkodó akkordnak nevezzük azokat a harmóniákat, melyekből egy hangnemen belül csak egy van. Egy hangnemen belül pedig négy mollos és három dúros jellegű akkord van. A három dúrból a harmadik (ez a hangnem ötödik foka) a domináns hetes akkord. A leckék soraiban figyeld a dúrhangsorra építhető hangzatokkal foglakozó témákat, mert ott érthető magyarázatokat találhatsz ezekkel az elméleti ismeretekkel kapcsolatban. Minden akkordra az ötödik fokán, vagyis a kvinttel feljebb lévő hetes harmóniája vezet. Nézzünk erre egy egyszerű példát. A C dúr ötödik foka (kvintje) a G hang. Ha C dúr harmóniára vezetni akarsz, akkor bejátszhatsz elé egy G7 akkordot. Country dalok harmóniavázában gyakori eset a csiki-csuki ezzel a vezetési elvvel. A dal C dúrral indul majd elmozdul G7 akkordra, ami visszakívánkozik C dúrra. Ez a váltás a dallam vagy az improvizációtól függően, akárhányszor megszólalhat. Egy mollos dal esetében, az ötödik fokú vezetés alaphelyzetben ugyanúgy történik, mint a dúrnál, csak a vezető akkord moll harmóniára old. A moll akkord elé tehát egy E7 kerülhet bejátszásra. Számtalan rock dal íródott már az Am-E, vagy az Am-E7 akkordváltásokra. Az első példában sem történik más, mint egy egyszerű ötödik fokú vezetés Am-ra. |
 |
2. Az E7 most kiegészül egy plusz hanggal, ami az akkord kilencedik hangja, fél lépéssel megemelve. Ez a hang egyébként (Fiszisz, másképpmondva: G) megegyezik a moll hanggal. Ez az akkord tehát egyszerre dúr és moll akkord. Az utolsó akkord szintén egy vezető harmónia, hiszen ha beismétled ezt a két taktust, akkor az E moll akkordra, a tőle kvint (5) lépésnyire lévő B7 harmóniával vezethetsz vissza. Ez a harmónia most megemelt ötös (5#) hangot kapott. Moll akkordra való vezetésnél, bátran alkalmazhatod ezt a hangot, a moll előtt álló domináns vezető akkordban. |
Amennyiben nem használsz ilyen plusz hangokat (E7-nél a 9#, B7-nél pedig a 5#), akkor egy egyszerű, a hagyományos rock vagy latin-rock zenékben gyakran használt vezetési lehetőséget kapsz ami így fest: Em-E7-Am-B7.  |
|
3. A zenekari játék nem igényli a basszushangok megszólaltatását a gitáron, ezért az E és az A húrokat ki lehet és sokszor ki is kell hagyni. Ez a példa azonban nem csak erre hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy mennyire fontos az akkord legmagasabb hangjának a vezetése, vagyis az akkordfűzés. Ebben a példában Fisz-G-E-G, hangsorrendet ír le az akkordok teteje. |
A videón funky-rock stílusban hallhatod ezt az akkordsort.  |
|
4. Egyszerű hetes harmóniákkal így hangzik ez az akkordmenet. A három hangú fogásokkal, D-D-C-Disz rajzolata lesz az akkordsornak. A példa bossa nova és (vagy) latin-rock stílusban hangzik el.  |
|
5. Az akkordok tetejére ebben a példában most újabb hangok kerültek. Az Em9 és az E9# akkordok tetején a kvint hang szólal meg. Az Am9-es és a B75# harmónia legmagasabb hangja pedig a B. Az Am akkordnak ez a hang a kilencese, a B7-nek pedig az alaphangja. Az harmóniák legfelső hangjai így közös hangok, ami izgalmas megoldása egy akkordfűzésnek.  |
|
|
6. Az E7-nél 5#, a B7-nél pedig 9# került az akkordok fölé. A fűzés dallamát így a B-C-B-D hangok alkotják.  |
|
11. Minden akkord tetején két hang szólal meg egymásután. A fogások egyszerűek, de a hangzás összetett és bonyolultnak tűnő. Talán most jött el az idő, hogy emlékeztesselek arra, honnan is keveredtünk erre a szintre. |
Az első lecke legelső feladata az Em-Am akkordkapcsolat volt. Egy képzett muzsikus nem feltétlenül áll meg egy ilyen egyszerű akkordkapcsolatnál, másképp mondva nem hagyja meg annak, amivel először találkozik. Egy Em-Am-ra megszólaló dallam még komolyabban fog hangzani, ha az eddig bemutatott elvek alapján a kíséret megváltozik.  |
|
12. Számtalan akkordfűzési lehetőség áll rendelkezésedre, ha nekiveselkedsz az eddig tanult formák rakosgatásának. |
Megteheted azt is, hogy a beismétlésnél más formával indítod az újabb kört, mint ahogyan ebben a példában is láthatod. A folytatás rád van bízva. Keverd és próbálgasd a lehetőségeket és jegyezd meg, ami tetszik. Írd le, majd gyakorold ki és értsd meg a vezetéseket, majd használd őket a saját zenéidben.  |
|
Jó gyakorlást! |
 |