Honlap neve
Szlogen kell ide.

Bevezető

A zeneszerzéshez és a dalok feldolgozásához feltétlenül szükséges megismerni a harmóniák játszhatóságát, megváltoztathatóságát. Izgalmas és érdekes feladat egy ismert dal akkordkörének a boncolgatása, bővítgetése, mert értékes megoldások tűnhetnek fel, melyek felhasználhatóak saját dalok megírására vagy a már létező számok átharmonizálására. Ez a leckesorozat egy hosszú utazásra visz el téged mindössze két akkord körül. Különféle elveket és lehetőségeket ismerhetsz meg az utazás során, melyek egyszerűvé teszik azt, amit eddig bonyolultnak gondoltál.

Ebben a leckében megtudhatod, hogy mi történhet meg egy harmóniával anélkül, hogy lényegesen megváltoztatnánk a dalban betöltött szerepét. Megismerheted a fogási lehetőségeket és a harmónia hangulatának megváltoztatására vonatkozó szabályokat.

Lecke

1. Ismerd meg az Em és Am akkordok megfoghatóságát a gitárod nyakán. A különböző fekvésekben megszólaltatott ugyanazon harmóniák más magassággal, hangsorrenddel és hangulattal rendelkeznek. Egy kíséret lejátszásánál vagy egy dal megírásánál el kell döntened, hogy melyik szól a legjobban. Erről azonban csak úgy tudsz jól dönteni, ha jó néhány lehetőséget megismersz. Az első és egyben a legegyszerűbb lehetőség az első fekvésben üres húrokkal megszólaltatott formák. Az akkordok itt mély tónusúak, telt hangzásúak, így a rock zenében ezekkel a formákkal hangzanak a legjobban a bontások és az egyszerű kíséretek.

2. Vékonyabb hangzást érhetsz el, ha transzponálva fogod meg a harmóniákat. Az Em akkordot Dm-ból az Am-t pedig a négy húros Em alapfogásból transzponálhatod. Ez egy basszus-barátabb megoldás, mint az előző példában bemutatott formák, ugyanis az akkord alaphangja messzebb került a basszusgitár kíséretekre használt hangtartományától, így nem kell annyira ügyelni a basszus szólamára. Gyakori hangszerelési hiba, hogy a gitár mély húrjai összebúgnak a basszus által játszott szólammal. A gitáros ilyenkor két dolgot tehet. Az egyik, hogy kihagyja az E és az A húrokat a pengetésből, vagy egyszerűen transzponált formákkal játszik.

3. A hetedik fekvésben megfogott formák ritmizációs kíséretekben szólnak a legjobban, de természetesen felbontva is értékes zenekari szólamokat lehet velük játszani. Az Em most az Am alapforma transzponálása az Am pedig a Dm akkordé.

4. A 12. fekvésben megfogott alapformák már egészen magas hangzásúak, ezért a rock zenében különösen vigyázni kell a hangszerelésben betöltött szerepére. Az ilyen magasságokban játszott kíséretek túlságosan ciripelő hangulatot áraszthatnak, ami nem biztos, hogy mindenhol jól működik. A rock zene nem nagyon kedveli ezt a magasságot a folyamatos kíséretek alatt. Inkább néha egyszer-egyszer bepengetve érdemes hangulat formálónak használni.

5. A következő lépés az akkord hangulatának megváltoztatása. Ezt úgy tudod elérni, hogy az alapakkordba befogsz egy olyan hangot, ami benne van a hangsorában. Azt, hogy milyen akkordhoz melyik hangsor tartozik, egy másik leckéből megtudhatod majd, ezért figyeld az ide vonatkozó vagy hasonló témával foglalkozó leckéket. Most elegendő csak annyit tudnod, hogy egy akkordba mindig befoghatod a hangsora hetedik hangját. Em és Am esetében ez D és G hangok. Az Em hetese tehát a D hang, az Am akkordé pedig a G. Érdekes hangzást kapsz már akkor is, ha egyszerűen befogod ezeket a hangokat az alapakkordokba. Piros színnel jelenítettem meg a hetes hangokat, így pontosan láthatod, hol is helyezkedik el ez a hang az akkordban.

6. Figyeld és tanuld meg a következőkben bemutatott lehetőségeket az Em7 és Am7 hetesre. Ismerkedj ezekkel a formákkal is, mert zenéléseid során alkalmaznod kell majd mindegyiket.

7.

8.

9. A moll hetes harmóniákat (mint minden harmóniát) így minimál formában is meg lehet fogni. Ezt a lehetőséget nem szereti a rock, így ezek a harmónia-felrakások a jazz és a bossa jellegű zenékben honosak. A halványan megjelenített hangok a teljes gitárakkord hangjait mutatják, melyek természetesen most itt nem szólalnak meg.

10. A hetes hang mellett kilences hanggal is bővíthetőek a harmóniák. Az akkordokhoz tartozó hangsorok kilencedik, vagyis második hangjának használata egészen komoly hangzást ad a harmóniának. Az itt bemutatott akkordfogások leginkább bontogatva szólalnak meg a rockban és még jó néhány stílusban. Em akkord kilencese a Fisz, az Am akkordé pedig a B hang. Az Am különleges hangzását az okozza, hogy a kilences hang fél lepés távolságra szólal meg a mollterc hangtól, azaz a C-től.

11. Az Em akkordnál is megszólalhat a kilences a mollterc mellett. A mollterc itt most üres húrra esik, így egy rendkívül egyszerű fogást kapunk erre a bonyolult hangzású akkordra. Az Am9 szintén egy könnyű fogásban tűnik fel.

12. Még egyszerűbbé válik a fogás ha az Em kvintjét, vagyis a B hangot kihagyjuk. Megfigyelheted a kottán és a videón, hogy az Em kilences és hetes hangját fogó ujjakat ha lecsúsztatod egy egész hanggal, akkor az az Am7 kvint és terc hangja.

13. Az Em és Am akkord kapcsolat (általánosítva: kvart hangközre lévő moll akkordváltás esetében) lehetővé teszi, hogy az Am akkord is E basszussal szólaljon meg. Ebben az esetben az Am akkordot Am/E-nek nevezzük. A per jel után beírt hang mindig az akkord legmélyebb hangja. Természetesen ha az akkordjelölés után nem látsz per jelet, akkor az a nevével megegyező basszushanggal kell, hogy induljon.

14. Am9/E az egyszerű fogással.

15. Megfigyelheted ebben a variációban, hogyan lehet egyetlen hang megváltoztatásával Em-ból Am7 akkordot létrehozni. A basszus most is mindvégig E hang.

16. A 9. példában már találkozhattál jazz hangzású Em7 és Am7 akkordfogással. Most itt kilences hanggal kibővítve szólalnak meg azok a harmóniák. Az Am-nál a kilences hang alatt még az ötös hang is megszólal.

17. Az Am most egy nehezebb fogással szólal meg. Ez a forma az Em9 felrakásával tökéletesen megegyezik. Ha az Em akkordot feltolod a 10. fekvésbe, akkor kapod meg ezt a felrakást. A fogás csak azért néz ki másképpen, mert a G és a B húrok nem kvartra, hanem terc hangtávolságra vannak hangolva.

18. Az Am alapformából transzponált formába is befoghatod a kilences hangot. Ha a hetes hang nem szólal meg a harmóniában, akkor azt Add9-nek nevezzük. Az add jelentése: hozzárendelés. Az akkordhoz tehát hetes nélkül is hozzáadódhat a kilences hang. Így megfogva a kilences hang ismét fél lépes távolságra van a terctől. Ezt a jelenséget szekundsúrlódásnak is szokták nevezni a zenészek.

19. Ugyancsak szekundsúrlódással szólal meg mindkét akkord, de most a harmóniák legmagasabb hangja a hetes hang. Jó gyakorlást!