Honlap neve
Szlogen kell ide.

Bevezető

Ez a leckesorozat a jazz zenékben gyakran használt akkordfordulatokra játszott improvizációs gondolkodásmódokról szól. Érthető magyarázatok és módszerek segítenek megérteni a bebop stílusra jellemző szólófordulatokat és akkordkövetéses játékokat. A példák fejlesztik a gyors gondolkodást és rengeteg megoldást mutatnak arra, hogyan is lehet szólisztikusan is megformálni az 1-6-2-5 akkordkapcsolatot. A leckesorozat egyben pattern (minta) gyűjteményként is szolgálhat, melyből felfrissítheted az improvizációs szókincsedet.

Ebben a leckében az akkordokra játszható fő hangok mellett megjelennek a hangnemeken kívüli hangok is. A "hangnem idegen" hangok használata teljesen átalakítja a játékodat és megnyitja a füledet a bonyolultabb hangzású dallam és futam improvizációk felé.

Lecke

A jazz improvizáció során (és ez nemcsak a jazzre vonatkozik) olyan hangokat is bejátszhatunk, melyek nem tartoznak bele a dal eredeti hangnemébe. Tulajdonképen ezt tettük az előző leckében is, de ott a vendéghangok csak a két hang közötti átkötést szolgálták. A következőkben megtudhatod, mikor és hogyan lehetnek fő hangok az akkord alapfelépítésében nem szereplő hangok. A példákban minden egyes akkordra játszott menetet külön-külön elmagyarázok többször is. Mire a lecke végére érsz, teljesen világossá fog válni ez a még számodra idegen gondolkodásmód.

1. A Cmaj7 akkordra az előző leckében megismert hangsor játék szólal meg. A piros színnel írott hang az akkord 9-es hangja, amely rögtön az alap után szólal meg. Ezután a dúrterc, majd a kvint következik.

Az A7-re játszott első hang az A7 akkord ötödik hangja, fél hanggal feljebb emelve. Ezt a hangot 5#, vagy +5 írásmóddal szoktuk jelölni. Ezt a hangot, vagyis az F-et, mostantól kezdve mindig használhatod az improvizációid során az A7 akkordra. Tulajdonképpen ez a hang még beletartozik a hangnembe, hiszen C dúrban vagyunk. Ezt a hangot (F) D moll-nál és G7-nél már használtuk, de ott az akkord része volt. Az A7 esetében azonban egy alterációról van szó, ami annyit jelent, hogy fél lépéssel eltérünk az akkord, vagy az akkordhoz tartozó hangsor hangjaitól.

A következő két hang az alap és a hetes. Az utolsó hangot, ami A7-re megszólal, 9b, vagy másképpen -9-nek (mínusz kilenc) nevezzük. A 9b hang tehát a Bb, melyről első látásra elmondhatjuk, hogy egy igazi hangnemidegen, vagy másképpen nevezve vendég, jövevény hang.

Tulajdonképpen a C dúr hangnemből való kilépés már a kíséretben megtörtént, hiszen az A7 nem tartozik a C dúr hangnem akkordjai közé. C dúr VI. fokára, négyeshangzatban Am7 szerepel.

Ezt az Am7 akkordot dúrosítani szoktuk az utána következő Dm7 miatt. Ezt azért tesszük, mert az A7 akkord V. foka, vagyis vezető akkordja a Dm7-nek. Az A7 tehát nem a C dúrhoz, hanem a Dm-hoz tartozik. A Dm hangnem V. fokára négyeshangzatban A7 harmónia található.

Ezt a kis akkordelméleti kitérőt szükségesnek találtam ahhoz, hogy közelebb kerülj a szólók megértéséhez. Az I.-VI.-II.V. harmonizációs lehetőségeit egy későbbi leckében ismerheted meg. Ha mégis úgy érzed, hogy feltétlenül szükséged van ezekre a tudnivalókra, akkor nagy és érthető anyagot találsz az 5 Stílus c. kiadványunkban.

A Dm7 akkordra játszott hangok nem térnek el a C dúr hangnemétől, azaz nem történik számodra új dolog. Ahogyan az A7-nél, úgy most a G7 akkordnál is használhatod a 9b és az 5# hangokat. A Dm7-re bejátszott negyedik hang indokolja is ezt a választást, mert a Dm kvint hangja fél lépésre van a G dúr akkord 9b hangjától. Közvetlen ezután megszólal az 5# hang, majd ezután a 7 és újra a 9b következik. A befejező G hanggal végül oldódik a feszültség és megpihen a dallam, a Cmaj7 kvinthangján. A G hang nem szerepelt sem a Dm7, sem a G7 akkordnál. Ezt a hangot előre megfontolt szándékkal tartogattam a Cmaj7 akkordra. Ez a fajta gondolkodásmód a körülírás.

2. Ebben a példában hasonlóképpen történnek a dolgok, mint az előző gyakorlatban. A felhasznált hangok jóformán ugyanazok, csak más sorrendben. A Cmaj7-re 9-es hanggal indul a menet, majd egyszerűen alap, terc és kvint következik. Az A7-re ugyanaz szólal meg, mint az előző példában. A Dm7-re játszott hangsorrend is megegyezik az előzőekben játszottakkal, most azonban az E hang után csúsztatással szólal meg az F hang. A G7-nél E-ről csúszunk az 5# hangra.

Figyeld meg a videón az ujjrendeket. Természetesen játszhatod másképpen is, sőt más fekvésben is megtanulhatod a futamokat. Nem árt azonban megismerkedned a „jazz-es ujjrenddel”, ami ugyan első látásra nehezen átlátható, ugyanakkor nagyon kényelmes és egyszerű. A különböző helyeken alkalmazott slide technikák ezekkel az ujjrendekkel valósíthatóak meg a legkönnyebben.

3. A Cmaj7 akkordra az első gyakorlatban megismert menet szólal meg. Az A7-re F hang, vagyis 5# az első hang, majd ezután egyszerű hármashangzat felbontás következik. Figyeld meg a videón az eddig megismert futam ujjrendjét, mert rendkívül egyszerű. A Dm7 akkord hármashangzat felbontással indul a terc hangról, majd az utolsó hang a 9-es hang. A Dm7 akkord 9-es hangjáról fél lépés a G7 harmónia 5# hangja. Ezután terc és alaphang, majd ismét az 5# következik, melytől szintén fél lépésre a Cmaj 9-es hangja helyezkedik el. A Dm7-től kezdve gyönyörű lefelé mutató dallamívet alkot így a futam, F-E-Disz-D hangokkal.

4. A Cmaj7 akkordra ismét a 9-es hang beszúrásával történik a menet. Az A7 akkordnál hármashangzat közé, pontosabban az alaphang után, a 9b hang szólal meg. A Dm7-nél különleges dolog nem történik. A G7 akkordra játszott menet első hangja a dúr terc, majd ezután következik a 9b hang. A menet A Cmaj7 tercén zárul.

5. Ez a gyakorlat megegyezik az előző példával, de a G7-re játszott menet más irányt vesz. A G7 dúrterce után 5-ös, majd 5#, ezután pedig 7 hang került bejátszásra. A G7 akkord 7 hangja fél lépésre van a Cmaj7 tercétől. Az oldás tehát ugyanaz, mint az előzőekben, csak egy oktávval feljebb szólal meg.

A következőkben a felfelé törekvő skálaszerű játékra láthatsz néhány példát. Természetesen most is szigorúan figyelembe vesszük az éppen aktuális akkordot. 6. Feltételezem, észrevetted, hogy csak az A7 és a G7 akkordra játszottuk be a hangnemen kívüli hangokat. Most is ez fog történni, de egy másféle gondolkodási móddal. A gondolkodási mód a hangsorszerű játékra való törekvés. A futam alaphangról indul. A negyedik lépés (más nevén: nyolcad) után megérkezünk az A7 hetes hangjára. A 7 hang után nem jöhet más, mint az alap, majd ezután a fél lépésre lévő 9b hang. A 9b után pedig a dúrterc következik.
A Dm7 első hangja nem is lehetne más, mint az alaphang, hiszen az a következő hang, ami sorra kerülhet az A7 terce után. A hangsor ezután egyszerűen folytatódik a C dúr hangnem hangjain, míg meg nem érkezünk a G7 akkord 9b hangjára. A videón A 9b helyett a 9-es hangra lépek a Dm7-re játszott negyedik (G) hang után. A G7 akkordra a kotta szerint tehát 9b-9#, majd ezután terc és kvint hangok szólalnak meg. A videón, ahogyan ezt már az előbb említettem, a 9 hangra léptem, majd azután a 9#, a dúrterc, végül a kvint hang következik. A lassan lejátszott résznél pontosan figyeld meg az új rendeket és a csúsztatásokat.
7. Ebben a példában fél lépéssel lejjebb, vagyis a Cmaj7 akkord maj7 hangjáról indul a futam. A Cmaj7-nél, B-C-D-E hangok szólalnak meg és ezzel el is juthatunk az A7 akkord 5# hangjához. Az A7 5#-tel indul és lép tovább szeptim, alap, majd 9b hangokra. A Dm7 akkord most hatos (B) hangon indul, mert a hangsorszerű játék ezt a kis ugrást kívánja meg. A menet folytatódik a C hangnem hangjain egészen addig, míg el nem érkezünk a G7 akkord 9b hangjáig. Ezután természetesen nem jöhet más, mint a 9#, és így szépen megérkezhetünk a Cmaj7 akkord maj7 hangjára.
8. Az előző gyakorlattól mindössze néhány hangban tér el ez a példa. Az eltérést a G7-nél találod. A G7-re játszott első hang az alap, majd ezután kromatikusan érkezünk meg a Cmaj7 akkord, maj7 hangjára.
9. A Cmaj7 akkord9 hangjáról indul a futam lefelé, majd visszafordulva az emelkedés az A7 tercéről kezdődik el. Ezen az útvonalon az A7-nél a 5# hangot érintjük, majd tovább játszhatjuk a C dúr hangnem hangjait a Dm7 alatt is. A G7-re 5# hanggal érkezünk meg, majd ezután 7 és alap hang következik. A taktus utolsó hangjaként 9b hang szólal meg és így már csak fél lépés a C akkord hatos hangja.
Az utolsó két gyakorlatban egy érdekes és egyszerű gondolkodásmódot ismerhetsz meg, mellyel jól oldhatod a hangsor jellegű improvizáció egyhangúságát.
10. Az elv rendkívül egyszerű. Az első akkordra kiszemelünk egy hangot. Ettől a hangtól lefelé megkeressük a többi akkord indító hangjait úgy, hogy azok szomszédosak legyenek (pirossal írt hangok). Az akkordokra játszott első nyolcadok tehát egy lefelé haladó dallamot fognak mutatni. A fő dallamhangok után hangsor, vagy hangzat felbontás játékmódban játszhatod be a további három hangot. Kísérletezz a megtanult gondolkodásmódokkal, és akkor rengeteg jól hangzó menet fog megszólalni a te kezed alatt is.
11.
Jó gyakorlást és kísérletezgetést kívánunk.