|
|
A kottaolvasás tudománya és a zenei kommunikáció létrehozott néhány olyan dolgot, aminek a megismerése - ha nem is erősen - de azért ajánlott egy gitározni tanuló diáknak. Ilyen, megismerni való zenei jelenség az enharmónia is. |
| Az enharmónia jelentése: egyugyanazon hangzás. Elég furcsa kifejezés ez, de valójában nem is annyira bonyolult maga a rendszer, mint a megnevezése. |
|
| 1. Ahhoz, hogy megértsd ezt a rendszert, ismerned kell a törzs- vagy más nevén C dúr hangsort és szerkezetét. A C-dúr hangsor leckében megismerkedhetsz a szerkezettel. Íme a törzshangsor a gitáron: | |
![]() |
|
| 2. A törzshangsoron kívül eső hangokat is meg kell valahogyan nevezni vagy lejegyezni a kottában. Ezt kétféleképpen tehetjük. Vagy megemelünk vagy leszállítunk egy hangot. Ha emeljük - amit a kottában a hang elé tett kereszttel (#) jelölünk - akkor "-isz" végződést mondunk a hang után, ezzel felhívva a figyelmet, hogy valami történt a hanggal. Érdekes, hogy jó néhány olyan dolog van a zeneelméletben, amin ha elgondolkozik egy kicsit is egy kezdő tanuló, bizony erős ellentmondásokba ütközik. Többek között ilyen a kereszt és a kettős kereszt jelölése. A "zenei" kereszt - ahogyan az előbbiekben talán már észre is vetted - tulajdonképpen egy kettős kereszt. Amit pedig a muzsikusok kettős keresztnek neveznek, az valójában egy egyszerű kereszt, vagy másképpen mondva, egy X, pici pöttyökkel a vonalak végén. A hagyományos elméletben sajnos van egy pár ehhez hasonló ellentmondás. Leszállítás esetén "-esz" végződést kap a hang. A kottában ezt a szándékunkat a hang elé írt kis "b" betűvel jelezzük. Nézzük meg ezt a C és a D hangok esetében! Ha a C hangot megemeljük, akkor Cisz elnevezésű hangot kapunk, ami a gitáron egy bunddal odébb van, mint a C hang fogása. A hagyományos elméleti oktatásban azt mondják, hogy fél hanggal megemeljük a hangot. Sőt, erre a Cisz hangra még azt is szokták mondani, hogy ez egy fél hang. Fél ugrásnak talán még nevezhető az egy bunddal feljebb lépés (ha elfogadjuk azt, hogy két bund ugrás egy egészet tesz ki), de fél hangnak nem hívhatunk egy hangot sem, ami csak hangmagasságban különbözik egy másiktól, amit szintén helytelenül egésznek neveznek. A C-t megemelve tehát Cisz, a D hangot leszállítva pedig Desz hangot kapunk. Ez a két hang ugyanaz a hang lesz, csak a neve más, függően attól, hogy melyik hangból származtattuk, vagyis neveztük el a hangot. Ez tehát az enharmónia. Joggal merülhet fel mindenkiben az a kérdés, hogy miért kell két nevének lennie egy hangnak. A válasz kétpólusú. Azért, hogy bonyolultabb és azért, hogy egyszerűbb legyen a dolgunk. A hangnemek bonyolult rendszerét egyszerűen megfejthetővé tenni, a kotta gyors olvashatósága miatt. A videón pontosan megfigyelheted, hogyan is néz ki a hangszeren az enharmónia. Az első két hang (ahogyan azt a kottában is láthatod) a törzshangsorból való, a harmadik pedig a közöttük lévő, a kottában pirossal jelzett hang (hangok). |
|
![]() |
|
| 3. A következő két hang közötti enharmónikus hangpár a Disz és az Esz. A D hang üres húron szólal meg, majd az "egész" lépesre lévő E hang következik. Közöttük, vagyis az első bundon szólal meg a Disz, vagy föntről származtatva az Esz hang. | |
![]() |
|
| 4. Az E és az F hangok között egy lépés (gitáron egy bund ugrás), vagy ahogyan nevezni szokás, fél hang ugrás van. Így a főbb enharmónikus hangpárok szempontjából ez a két hang most nem fontos. | |
![]() |
|
| 5. Az F és a G hangok közötti enharmónikus hangpár a Fisz és a Gesz. | |
![]() |
|
| 6. A G hangot megemelve Gisz, az A hangot leszállítva pedig Asz elnevezésű hangot kapunk. Valójában Aesz-nek kellene hívnunk a hangot, de különböző érhetőségi okokra hivatkozva az "e" betű nem szerepelhet az elnevezésben. | |
![]() |
|
| 7. A legfurcsább elnevezés következik. Az első, ami sokak számára idegen, és amiért nehezen tanulható meg a törzshangsor ABC-s nevei, az az idegen, H elnevezés. Valójában az egyszerűsített ABC így van A-G betűig: A B C D E F G A zenei ABC-s hangok egymás után pedig így sorakoznak: A H C D E F G A H elnevezésű hang egy régen elkövetett kottaírói és következetlen kottamásolói hibából eredt, ami aztán szintén a kottamásolások útján terjedt tovább Közép-Európában. Angliába ez a másolat nem került ki, ezért sem ott, sem az Amerikai Egyesült Államokban nem honosodott meg ez a hibás megnevezés. Tulajdonképpen a H elnevezés még nem is lenne olyan nagy probléma, de a H leszállítása már elég sok zavart tud okozni zenész és zenész között. A H hangot leszállítva egy lépéssel, Bé hangnak nevezzük, vagyis úgy, ahogyan az eredetiségében fennmaradt, vele nem azonos hangmagasságú törzshangot. Mindez persze nem okozhat zavarokat, ha mindkét esettel tisztában vagyunk és elfogadjuk a hibás és az eredeti variációt is. |
|
![]() |
|
| 8. A H és a C egy lépésnyire - hagyományosan mondva fél lépésnyire - helyezkednek el egymástól, ezért a le- és felemelésük esetén nem jöhet létre közös származtatott hang. | |
![]() |
|
| 9. A főbb enharmónikus hangpárok tehát a következők. A zongora klaviatúráján ezek a hangok a fekete billentyűk leütésével szólalnak meg. Milyen érdekes, hogy a törzshangsoron kívüli hangok, vagyis ezek a hangok, pentaton hangsort adnak ki. | |
![]() |
|
| 10. Kereszt, illetve kettős kereszt (ugye emlékszel, a zenében pont fordítva van) segítségével a törzshangoknak is megtalálhatod az enharmónikus elnevezését. | |
![]() |
|
| 11. Ahogyan felfelé, úgy lefelé szállítva is megnevezheted a törzshangokat. | |
![]() |
|
| 12. Ezekkel a jelölési móddokkal egy hangnak három neve is lehet. | |
![]() |
|
| A kettős kereszttel és a kettős b-vel nagyon ritkán fogsz találkozni, ezért ne aggódj, a kotta olvasása nem olyan bonyolult dolog. Ezeket a kacifántos, kicsit érthetetlen írásmódokat a magyar helyesírás egy jellegzetességéhez tudnám hasonlítani, miszerint nem mindegy, hogy valamit "j"-vel, vagy "ly"-vel írsz le. | |