1. Az alapvetőlen dúros hangzású blues kör akkor válik igazán érdekessé, mikor moll akkordokra cseréljük fel a dúr akkordokat. Minden dúr7 akkordot kicserélhetünk az enharmónikus moll párjára. Egy dúr7 harmóniától tiszta kvint (5) távolságra találod a vele enharmónikus moll akkordot.
Nézzük meg ezt a G7 akkordnál. A G hangtól kvint lépésre a D hang helyezkedik el. G7 akkordnak tehát Dm7 lesz az enharmónikus akkordja, vagyis nyugodt szívvel helyettesíthető G7, Dm7 akkorddal. A negyedik taktusban történik meg ez a helyettesítési lehetőség, vagyis a taktus elején nem A7, hanem Em7 szólal meg, majd ezután kerül bejátszásra az A7 akkord. |
|
| 5. Első látásra ijesztőnek tűnhet a kör, de ha egyenként végignézed a taktusokat, akkor megértheted. Az eddig megismert helyettesítési elveket használtam. Kicseréltem néhány dur7 akkordot tritónuszra és moll7 akkordra. A hatodik taktusig az előző feladatokban megtörtént esetek szólalnak meg. A hetedik taktusban eredetileg A7-nek kellene lenni. Az előző leckékből azonban megtanulhattál egy hetedik taktusban játszható A7-D7 esetet is. Valójában most ez a variáció került helyettesítésre. Az első negyedre az A7 enharmonikus akkordja az Em7, majd ezután az A7 szólal meg. A harmadik negyedre először a D7 moll párja, vagyis az Am7 akkord hangzik el. Nagyon egyszerű és komolyan hangzó helyettesítés ez. Ne lépj addig tovább, míg az ebben a taktusban történteket meg nem érted. Összefoglalva tehát az itt történteket: A hetedik taktusban A7 van. Ez módosul A7-D7-re Az A7 moll párja Em7, a D7 akkordé pedig Am7. Így alakulhat tehát ki az Em7-A7-Am7-D7 akkordsor. A nyolcadik taktusban eredetileg A7 akkord lenne. Az előző leckében azonban megérthetted, hogy miért is kerülhetnek ide a C#7 és a G#7 akkordok. A C#7 elé, vagyis helyette a tanultak szerint G#m7 harmóniát játszhatsz be. Ugyanezen az elven G#7 elé (helyett) C#m7 akkord jöhet. A kilencedik és a tizedik taktusban is először az enharmónikus moll párok kerültek bejátszásra. |
|
| 6. Érdekes és egészen bonyolultan hangzó akkord kapcsolatokat kapunk, ha a tritónusz akkordokra is érvényesítjük az enharmónikus moll párokat. Az első, negyedik és az ötödik taktus második felében, az Eb7 akkord moll párja (A#m7) szólal meg először. |
|
 |
| 7. A kört kezdheted az I. fok moll párjával is. A második taktusban a IV. fok (D7) most teljesen eltűnik. Helyette az enharmónikus moll szólal meg. A taktus második felében az A7-re alsó vezetés történik G#7-sel és a moll párjával. A harmadik taktus első fele már ismerős, a második felében pedig felső vezetés az A7-re és annak a moll párja. A negyedik taktus második felében tritónusz vezetés, valamint a moll pár. Az ötödik taktusban szintén eltűnik a IV. fok, a hatodik taktusban azonban előkerül, majd alsó vezetés A7-re moll párral. |
|
 |
| 8. Az első taktusban I. moll pár, majd felső vezetés I. fokra és ezután ismét első fok. Az utolsó negyedre ismét Bb7 jön, mert a második taktus első akkordja a IV. fok moll párja, így az annak a felső vezető akkordja. A második taktusban tehát IV. fok moll pár, felső vezetés a D7-re. A következő taktusban lévő I. fokra alsó vezetéssel érkezünk meg. Az ötödik taktus I. fok moll párral indul, majd I. fok tritónusz jön, ami felső vezetőakkordja a következő taktusban lévő IV. foknak. A hatodik taktusban az eredetileg hetedik taktusban lévő A7 akkordra vezetünk alsó vezetéssel és annak a moll párjával. A hetedik taktusban azonban először az I. fok moll párja szólal meg. |
|
 |
9. Az utolsó feladat valóban már egy egészen bonyolultnak tűnő harmonizálási lehetőség. Ha azonban az első leckétől kezdve minden példát végigkövettél és megérteted azokat, akkor nem lesz túl nagy feladat egy ilyen sűrű kör sem.
Nézzük tehát a taktusokat egyenként:
1. taktus. I. fok moll párja, majd I. fok. Tritónusz akkord moll párja, majd a tritónusz akkord.
2. taktus IV. fok moll pár és IV. fok, majd A7-re menő alsó vezetés moll párja, ezután pedig az alulról vezető akkord.
3. taktus I. fok moll pár, ezután I. fok majd a felső vezető akkord moll párja és végül a felső vezető akkord.
4. taktus I. fok után az I. fok felső vezetőjének a moll párja, majd az I. fok moll párja, ezután pedig tritónusz akkord.
5. taktus: Az első két negyedre IV. fok moll pár, a második két negyedre az Am7 felső vezetője, majd az Am7 tritónusza (ez a D7 felső vezetője).
6. taktus IV. fok után az I. fok alsó vezetőjének a moll párja, majd alsó vezető akkord.
7-8. taktus: Ez a két taktus a legijesztőbb, de ha megérted, teljesen logikusnak fogod látni. Eredetileg a hagyományos blueskör hetedik és nyolcadik taktusában I. fok szerepel. Jelen esetben ez A7 akkord lenne. Egy régebbi magyarázatban a nyolcadik taktusban C7 akkordot játszottunk, ami a felső vezetője a kilencedik taktusban következő B7 akkordnak. Ez a két akkord a kiinduló pontunk. A hetedikbe A7, a nyolcadikban pedig C7. A következőkben negyedenként különszedve írom le a történéseket.
Első negyed: I. fok
Második negyed: A harmadik negyedben szereplő G7 akkord ötödik fokának (D7), tehát vezető akkordjának a moll párja.
Harmadik negyed: A következő taktusban megszólaló C7 akkord ötödik foka, vagyis vezető akkordja.
Negyedik negyed: A G7 akkord tritonusza, másképp mondva a C7 felső vezető akkordja.
A nyolcadik taktus történései, C7 akkordnak kellene szerepelnie.
Első negyed: A C7 tritonszának a moll párja.
Második negyed: A C7 tritonusza.
Harmadik negyed: A C7 moll párja.
Negyedik negyed: Végül a C7 akkord.
A kilencedik taktus történései.
Első negyed: A B7 akkordmoll párja. Egy régebbi példában már kiderült, hogy miért szólalhat meg B7 akkord a kilencedik taktusban.
Második negyed: A B7 akkord.
Harmadik negyed: A tizedik taktusban eredetileg szereplő E7 akkord tritonuszának (Bb7), V. foknak a moll párja.
Negyedik negyed: A tizedik taktusban eredetileg szereplő E7 akkord tritonuszának (Bb7), V. foka.
A tizedik taktus történései.
Első negyed: Az eredetileg itt szereplő E7 akkord tritónuszának a moll párja.
Harmadik negyed: Az E7 akkord tritónusza.
A tizenegyedik taktus történései.
Első negyed: Az I. fok moll párja.
Harmadik negyed: A már régebben megismert I. VI. II. V.-ös akkord sor VI. fokának a tritónusz akkordja. |
A tizenkettedik taktus történései.
Első negyed: Az I. VI. II. V.-ös akkordsor II. fokának a tritónusza moll akkorddal.
Harmadik negyed: Az I. VI. II. V.-ös akkord sor V. foka.
A tizenharmadik taktus már a kör befejező taktusa. Természetesen itt az I. fok szólal meg.
A három leckében eddig ismertetett akkordhelyettesítési lehetőségek alaptudásként kell szolgálnia egy gitáros számára. Természetesen mindazt, amit leírtam ebben a három leckében, nem azonnal kell megértened, hiszen ez az anyag egy főiskolát végzett gitáros alaptudáskészlete az átharmonizálásról. Mért mondom azt, hogy alaptudás? A harmonizálás tudománya hatalmas, így az eddig tanultak csak egy kis része ennek a témának. Az ide vonatkozó tanulmányaidat különböző stílusleckékben tudod folytatni, mint pl.: Rockharmonizáció, Bossa Nova, Jazz Blues, valamint a folyamatosan megjelenő elméleti leírásokban. |
|
 |
| Kitartó tanulást kívánok! |
 |
