Honlap neve
Szlogen kell ide.

Bevezető

Ez a leckesorozat lépésről lépésre mutatja be a 12 taktusos blues kör harmóniavázának bővíthetőségét. A magyarázatokból megértheted az egyszerűbb és bonyolultabb behelyettesítéseket, így kedvedre variálhatod a hagyományos és a jazz-blues kíséreteidet.

A lecke bevezet téged a jazz alapelvei szerint megharmonizált blueskíséretekbe. A magyarázatok és a példák érthetővé teszik mindazt, amit eddig bonyolultnak tartottál, vagy csak egyszerűen nem ismertél.

Lecke

1. Ebben a példában a 11. és a 12. taktuson kívül már minden lépés ismertetve volt a Blueskör 1. leckében. A 2. és 6. taktusban már egy jól ismert változat szólal meg. A videón Fisz szűkített hetes akkordok egymás után több helyen is megszólalnak. Talán a legegyszerűbben kezelhető akkord, ami csak létezik a gitáron, ugyanis kis tercenként (három bunddal odébb) lejjebb vagy feljebb tolva ismétlődik a hangszeren. A hangok minden eltolt formában ugyanazok lesznek, csak a sorrendjük cserélődnek fel.

A 11-12. taktusokban a jazz blues körökre jellemző I.-VI.-II.-V-ös befejezést láthatsz. Mit is jelent ez az I.-VI.-II.-V.? A római számok fokokat jelölnek a zenében, méghozzá egy adott hangnem fokait. A blues körünk most A blues hangnemben vagyon, így hát az A dúr fokait jelölik ezek a számok. Az A dúr hangsor és a benne lévő I.-VI.-II.-V. fokok így festenek:

I. II. V. VI.
A B Cisz D E Fisz Gisz A

A blues zenében alapvetően minden akkord dúrhetes, ezért is lehet az, hogy mind a négy akkord csak ezt az egy harmónia jelleget ölti fel. Van azonban egy kicsit komplexebb magyarázat is erre az I.-VI.-II.-V. akkordsorra.

Egy akkordra, a hozzá tartozó hangsor ötödik fokán lévő domináns, vagyis dúrhetes akkor vezet. Azt hiszem, ez a magyarázat már ismerősen csenghet neked, mivel a Blueskör 1. leckében már szó volt az ötödik fok vezető szerepéről. Ennek az alapelvnek az fényében vizsgáljuk meg visszafelé az I.-VI.-II.-V.-ös akkord menetet.

A blueskör legelején A7 akkord van. A kör legvégén ennek az akkordnak az ötödik foka áll. Ez tehát az I.-VI.-II.-V.-ből, az V. fok, vagyis az E7.

Az E7 előtt B7 (II. fok) áll, mert az E7-nek ez az ötödik foka.

A B7 ötödik foka a Fisz7 akkord, vagyis a hangnem VI. foka.

A Fisz7 akkord előtt pedig a hangnem I. foka, vagyis az A7 akkord áll.

Így jön tehát ki az I.-VI.-II.-V. az egyszerű, ötödik fokú vezetési alapelvvel. Az akkordokat - amint ezt a videón is láthatod - jazzesen, "minimál" harmóniákkal fogom. Ezekről a fogásokról és magáról a jazz-blues stílus kíséreteiről a Jazz-blues kíséretek c. leckékben olvashatsz.

2. A változás most a 2. és a 6. taktusban történik. Eredetileg a második taktusban D7 akkordot játszottunk be. Szinte most sem történik más, csak az akkord (D7) basszushangja változott meg. A harmónia neve ezért lehetne D7/Ab is, ami annyit jelentene, hogy a D basszus Ab basszushangot kell megfogni.

A D7 akkord hangjai: D-F#-A-C. A minimál akkordban csak D-F#-C hangok szólalnak meg. A második és hatodik taktusba írt akkord neve Ab7, melynek a hangjai a minimál fogás szerint Ab-Gb-C. A Gb enharmónikus a F# hanggal. Az érthetőség kedvéért egymás alá (fölé) írom a két akkordot, így láthatod, hogy valójában csak egy hangban különbözik a két akkord:

D7 = D F#(Gb) C
Ab7 = Ab Gb(F#) C

Az Ab basszushang valójában csak egy alsó vezetőhang az A hangra. Még valamit tudnod kell a D7 és az Ab7 viszonyáról. A D tritónusza az Ab. Ezt a kacifántos kifejezést hamarosan megérted és az általa nyújtott lehetőségeket használni is fogod. Száz szónak is egy a vége, D7 helyett, amennyiben A7 jön utána, nyugodtan bejátszhatsz Ab7 akkordot.

3. A 2. és 6. taktusban a D7 és az Ab7 akkordok is megszólalhatnak, tetszés szerinti ritmikai elosztásban.

A nagy változtatás a 7.-8.-9-10. taktusokban történik. Talán már ismerős is neked ez az akkordmenet, hiszen nem más szerepel itt, mint az I.-VI.-II.-V. A jazzblues körökben valamilyen formájában mindig szerepel ez a taktusonkénti I.-VI.-II.-V. is. Mondhatjuk, hogy a jazzblues körben van egy nagy és egy kis I.-VI.-II.-V. Leírom egybe számokkal, betűkkel, hogyan is néz ki a jazzblues köre:

1 taktus I. fok
1 taktus IV. fok.
2 taktus I. fok.
2 taktus IV. fok.
1 taktus I. fok.
1 taktus VI. fok. fok.
1 taktus II. fok.
1 taktus V. fok.
1 taktus I. és VI. fok.
1 taktus II. és V. fok.

4. A 2. gyakorlatban említettem a tritónusz elnevezést. A 4. taktusban tritónusz helyettesítést láthatsz. Akkor hát nézzük, mit is takar ez a kifejezés. A tritónusz ugrást, három egész lépést jelent egy bármilyen alaphangról kezdve. Ezzel a három egész ugrással pontosan az alaphangtól és annak az oktávjától egyenlő távolságra kerültél. Nézd meg ezt a C hangról kezdett kromatikus hangsoron. C hangról három egész ugrásra fölfelé és lefelé is F# hang helyezkedik el. Ez tehát az oktáv közepe:

C C# D D# E F F# G G# A A# B C

Most már csak az a kérdés, hogy mikor használhatjuk ezt a tritónuszt.

Tritónusszal akkor helyettesíthetsz egy akkordot, ha a helyettesítendő akkord ötödik foka a következő akkordnak.

A blueskör 4. taktusában eredetileg A7 harmónia van. Az A7 ötödik foka a következő taktusban lévő D7-nek. Ezért az A7 akkordot kicserélheted a tritónuszával, vagyis az Eb7 harmóniával, mert ez az akkord már csak fél lépésre van a következő akkordtól. Ez a fél lépéses vezetés erős feszültséget kelt, ami majd akkor oldódik, mikor megérkezünk a következő harmóniára.

Ugyanez az elv (tritónuszcsere) érvényesül a 8. 9. és a 10. taktusban is. A 8. taktusban F#7 akkord lenne, de most a tritónusza szólal meg, ami a C7. A 9. taktusban B7 helyére F7 kerül. Végül a 10. ütemben az E7 Bb7-re cserélődik. Hallhatod, hogy mennyire másképpen szól a blues kör ezekkel a cserékkel.

5. Az első taktusban azonnal megjelenik a tritónuszcsere. A második taktusban pedig valami új dolog történik. A D7 után Bb7 kerül bejátszásra, ami felülről vezet az A7 akkordra. Az ilyen fölső vezetést bármikor megteheted a blueskörben, még akkor is, ha nincs tritónuszcseréről szó. Első látásra pedig nincs szó ilyenről, hiszen a D7 nem ötödik foka az A7 akkordnak.

Ilyen fél lépéses vezetés van a 7. taktusban is, az I. és a VI. fokok között. A továbbiakban is ez a fél lépéses vezetés történik, de most már a tritónusz alapelvei szerint.

A11. 12. taktusban, vagyis a kis I. VI. II. V.-ben minden ugyanúgy történik, mint a nagy I. VI. II. V.-ben.

6. A jazz zenében gyakran használt feszültségkeltési elem az alapakkord fél lépéssel való eltolása. Az eltolás a feszültség, a visszalépés pedig az oldás érzetét kelti. Pusztán csak ennyi történik ebben a blueskör variációban, természetesen a nagy és a kicsi I. VI. II. V. felhasználásával és a tritónusz cserékkel együtt.
7. Érdekes dolog történik a 7. és a 8. taktusban. Azért, hogy könnyen megértsd, visszafelé kezdem a magyarázatot. A C7 a F#7 akkord tritónusza. Eredetileg a 8. taktusban (legalábbis a a legfrissebb tanulmányaid alapján) F#7 akkord szerepelne. A C7 akkordra pedig a G7 akkord vezet, mert annak az az ötödik foka. G7-re pedig a D7 vezet. A sort az A7 kezdi, ami pont ötödik, vagyis vezető foka a D7 akkordnak.
8. Az utolsó példában nem történik más, mint az előző harmonizációs megoldás tritónuszcserékkel való kibővítése. A változások tehát csak a 7. és 8. taktusokat érintik. A videón 7/6, és 9-es harmóniákkal színezve halhatod a kíséretet. A Jazz-blues leckesorozatban elmélyedhetsz ennek a stílusnak a hiteles megvalósításaiban.
Megértést és türelmes gyakorlást kívánok!